Rom és remény

Mix Online - Rom és remény - Nyomtatható változat

főoldal - Vélemény
Mogyorósi Géza | 2020. 05. 09. 8:00:59
Rom és remény Túl a koronavírus katasztrófán, ha feléled megint az európai idegenforgalom, érdemes lesz a német fővárosba látogatóknak a 75 évvel ezelőtt befejeződött világégés mementóira is odafigyelniük. Míg a csonka tornyú, nyugat-berlini Vilmos Császár Emléktemplomot sokan ismerik, egy romos pályaudvar homlokzat is tartogat meglepetéseket!
Bocsánat, ha megint a Spree-metropolisz (nem mindig dicső!) múltjával fárasztom az Olvasókat! Berlinben - ahová e hetekben még nem tértek vissza a turisták - 1940-től gyakorta riadóztatták a lakosságot. Igaz, nem igen volt hová menekülniük a családoknak, hiszen a dr. goebbelsi propaganda által beígért „Luftschutz”-program keretében a tervezett kétezer óvóhelynek csak 15 százaléka készült el ’39 őszéig. Maradt a németeknek a pincék kétes értékű oltalma.
Persze horogkeresztes dicsekvésre néhány tágas bunker is épült Berlinben. Így az anno egy évszázados állatkertnél (és azonos nevű vasútállomásnál) a Zoo-nál, s a szintén nemzetközi pályaudvarként elhíresült Anhalter Bahnhof-nál, melynek romos mementója 2020-ban is szívet facsaró. (Ne hagyják ki, ha erre járnak, mert az „átlag turistáknak”, csak a Múzeum-szigettel és Angela Merkel lakásával szomszédos, belövéses épületeket mutogatják az „ideges”vezetők!) Volt még pár méretes bunker a Kleistparknál, Humboldthainban és Friedrichshainban, de mindent összevetve is csak 65 ezer fősre  teszik a történészek a háború eleji – viszonylag biztonságos – óvóhelyek kapacítását. 
A Német Birodalom szíve, Berlin egyben a terror és a fegyverkezés központja  volt. Ezért válaszul a lengyel és a brit fővárost, valamint más településeket ért náci bombazáporra 1940/41-től a Spree-city fölé is el-elmerészkedtek a halált hozó szövetséges gépek. Az addig legsúlyosabb bombázás 1943 márciusában 700 halálos áldozatot követelt Berlinben, s majd’ 70 ezren váltak hajléktalanná. A britek légi ostroma elől ’43-ban 800 ezer zömében gyereket és nőt evakuáltak a német fővárosból: komplett iskolás osztályokat is vidékre telepítettek. De így is hétről-hétre pusztultak a berliniek. A Hitler Jugend tinédzser légelhárítósai szerény tapasztalattal és hatásfokkal harcoltak szerte Németország. Novemberben már üszkös rom volt a hajdan pompás porosz város: a tél kezdetén közel 4 ezren haltak meg az öt nagy hullámban érkező angol bombazáporban. A sebesültek száma 10 ezerre tehető. A hideg beköszöntével újabb 450 ezer embernek tűnt el az otthona, ráadásul 1944-ben az amerikaiak is bekapcsolódtak a főváros légi megsemmisítésébe. A Harmadik Birodalom centruma második Karthágová vált. Európa egyetlen települése sem szenvedett annyit a bombáktól, mint Berlin. De 1945 tavaszán beköszöntött a béke az öreg kontinensen! A Covid-19 is tán hamarosan megfékezhető lesz. Reménykedjünk!