RSS Feed

A magyar folk balladája

Dalia László - 2013. 07. 22. 8:00:56 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A magyar folk balladája

Halmos Béla halála szomorú apropót ad, hogy újra elolvassam A magyar folk történetét, Jávorszky Béla Szilárd remek könyvét. A giccses, árvalányhajas magyarkodás árnyékában eddig megbújt a magyar folk, amiről már-már kevesebbet tudunk, mint Bob Dylan és Joan Baez kalandjairól az amerikai folkzenében, vagy New Orleans hatásáról a rockzenében. Hiába kutatott Vikár, Bartók, vagy Kodály,a magyar folkzene 1972 május 6-án indult hódító útjára, amikor a táncház mozgalmat kitalálták.

Vikár Béla Európában is első volt, aki tudományos módszerrel gyűjtötte a népzenét, fonográffal vette el az öregek énekét, de miután a 60 évesnél idősebb asszonyok legfeljebb a templomban énekelhettek, egy zalai faluban majdnem agyonverték, mert megénekeltette az öregasszonyokat. Végül azzal vágta ki magát, hogy Ferenc József császárnak lesz, aki nem mehet el minden faluba, pedig nagyon szereti a magyar dalokat. Bartókot és Kodályt már nem akarták megverni, de sokig nem ismerték el milyen hatalmas munkát végeztek, pedig a II. világháborúig 14 ezer dallamot gyüjtöttek össze és Bartók román valamint szlovák parasztzenét is gyüjtött.

Az első táncházat 1972 május 6-án a Liszt Ferenc téri könyvesboltban tartották
és zenekarnak meghívták a Sebő-Halmos duót, akiket a közönség a Röpülj Páva döntőjéből ismert a közönség. A legenda szerint a két építészmérnök azért kezdett zenélni, hogy jobban tudjanak csajozni, de  amíg a kollégiumi szobában gitároztak, a legjobb csajokat elvitte más. Berek Kati hallotta őket, s elhívta a József Attila műsorába. És amikor megalakult a 25, színház, Sebőt meghívták oda zeneszerzőnek és miután megismerte a tekerőlantot, majd más népi hangszereket, eldöntötte, hogy a népzenét pont úgy kell játszani, ahogy az van. Még a kutatók sem hitték el, hogy ezt úgy le lehet játszani, ahogy a Gyímesekben vagy másutt zenélnek.

Persze, minden mozgalom előbb-utóbb keresztúthoz ér, s ez a táncházaknál már hamar bekövetkezett, mert nem mindenki gondolt az amatőrökre, ezért több profi táncegyüttes kiszállt, viszont Sebőék még jobban kitárták a kaput, játszottak József Attila vereseket is, vagyis megidézték a később Kassák és FMH klubot. Az FMH klubba még Bródyék hívták meg Sebőéket, akiknek megtetszett a helyszín, s ott kapott helyet az első nyilvános táncház, miután Sebő megígérte, hogy nem lesz ott "semmi magyarkodás, semmi irredenta melldöngetés". Sebő és Halmos még azt is megtehették, hogy fél évre Japánba szerződtek, mert a mozgalom már úton volt, a rockzenével jól megfért a táncház. Egyre többen jártak táncolni, megjelent a Muzsikás együttes is, akikhez később csatlakozott Sebestyén Márta. A Muzsikás aztán később hatalmas nemzetközi karriert futott be és megnyitotta a magyar népzene és a magyar folkegyüttesek előtt az utat a világba. A délszláv zene is megérkezett a Vujicsics együttessel, majd jöttek a többiek, akik magyar és balkáni zenét, vagyis világzenét játszottak, mint a Kolinda.

Ma olyan gazdag a paletta, hogy a Csík zenekartól a Besh o dromig tucatnyi nagyszerű zenekar játszik és akik mellettük énekelnek, Sebestyén Márta, Palya Bea, Szalóki Ági, Herczku Ági, Bognár Szilvi, mind világsztárok vagy azok lehetnének. És valahogy sok más műfajjal szemben, itt a szakma is együtt van, talán nem véletlen, hogy tavaly a Röpülj páva nyomán elindított Fölszállott a páva átütő sikert aratott. Igaz, már a műsorvezetők is bennfentesek voltak, Herczku Ági és Novák Péter (Novák Tata fia), s a zsűriben ott volt többek között Sebő Feri, Sebestyén Márta, Diószegi László és Zsuráfszky Zoltán. És mindezt Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója irányította, aki zenészként (Ökrös zenekar) bejárta a világot, vezette a Budapest Táncegyüttest és dokumentumfilmet készített az erdélyi népzenészekről, mert hát ő is onnan jött, Ditróról.

Balladát írok, de nem kell temetni a magyar folkot, csak Halmos Bélától búcsúzunk, akiről azt írta Jávorszky, hogy "vérbeli mozgalmár, integráló alkat", többszáz muzsikust tanított és maga is gyűjtött  szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét. A magyar folk története című alapműben, csak a születési dátuma (1946) szerepel, a következő kiadásban sajnos a másik évszám, 2013 is ott lesz majd.

Fotó: -a-
Lap tetejére