Quo vadis, világ?
| Bajnóczy Bella - 2022. 05. 24. 8:00:56 |
|
Döbbenet és néma csend ült az Uránia moziban, amikor vége lett a Quo vadis, Aida? című, az 1995-ös srebrenicai népirtást feldolgozó háborús dráma vetítésének. Más fesztiválalkalmakkor az utolsó filmkockát követően rendszerint felcsattan a taps, de a tenyerek ezúttal némák maradtak, a nézőket még hosszú percekig a székbe ragasztotta a filmélmény. Tankok, lebombázott épületek, menekülő emberáradatok, esztelen mészárlás. Majd hazamentek, s a tévében ugyanezt látták Harkivból, Bucsából, Mariupolból.
Jasmila Zbanic alkotása nem véletlenül nyerte el az Európai
Filmakadémiától 2021-ben A legjobb európai film és A legjobb rendezés díját, a
címszereplőt játszó Jasna Duricic pedig A legjobb női alakítás díját
zsebelhette be. A tavaly őszi miskolci CineFest Filmfesztiválon azonban díjvisszhangtalan
maradt Jasmila Zbanic bosnyák rendező
Oscar-jelölt produkciója. Amely a dél-szláv háború ama néhány napjának a
történetét dolgozza fel, amikor a boszniai Srebrenicát lerohanó szerb katonák 8372
bosnyák fiút, férfit mészároltak le. S tették mindezt az ENSZ békefenntartó
holland katonák asszisztálásával, tehetetlenségétől kísérve. Amikor népirtás zajlott a békefenntartás kéksisakos
árnyékában.
Aida, a bosnyák tanárnő e holland katonai bázison dolgozik
tolmácsként, s a film az ő sorsán keresztül mutatja be a bosnyák nép sorsát. Ugyanúgy,
miként az Ukrajnából érkező haditudósítások is a metróalagutakban, házak
pincéiben, lakótelepek romjai között ételt főző és megszólaltatott ukránok sorsán
keresztül is egy nép tragédiáját. Ami huszonhét éve tőlünk délre zajlott, most
ugyanez történik tőlünk keletre.
A Quo vadis, Aida?, Hová tartasz, Aida? az első percétől az
utolsó percéig tartja feszültségben a nézőt drámai dialógusaival, képsoraival,
a holland bázisra bemenekült ötezer és a bázis körül összegyűlt még többezer
bosnyáknak a sorsa bizonytalansága miatt érzett aggódásaival. Aida a
helyzetének köszönhető belső információkat és a holland parancsnokokkal való
kapcsolatát kihasználva köszönhető belső információk segítségével igyekszik megmenteni
a férjét és két felnőtt fiát. Sikertelenül, s e család tragédiája is
felerősítette azt, ahogyan a békefenntartók hibás döntésekkel, sorozatos
tévedésekkel kezelték a helyzetet.
A Zbanic-alkotás egyike annak a három filmnek, amelyet a LUX
közönségdíjra jelöltek. Az Európai Parlament és az European Film Academy szervezésében
zajló jelöléshez az uniós tagállamokban mindhárom filmet levetítik, nálunk
ennek hagyományos helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, ahol májusban
rendezték meg a LUX Filmnapokat. A közönségdíjért versenyez még Sebastian Meise
Great Freedom című filmje, amely a második világháború utáni Németországban
játszódik és egy fiatal férfi kálváriáját mutatja be, aki homoszexualitása miatt
fél életét börtönben tölti. Jonas Pher Menekülés (Flee) című animációs
dokumentumfilmje pedig egy fiatal akadémikus története, aki a nyolcvanas
években gyerekként a családjával kényszerült elmenekülni Afganisztánból
Európába.
Nem tudni, hogy a hazai nemzeti filmforgalmazásba bekerül-e
ez a három produkció. Illetve tudni. Oroszország háborúját idéző szerb-bosnyák
történet, homoszexualitás, migránsok… Quo vadis, világ?
Fotó: imdb.com