RSS Feed

Cigánylélek-bemutató a Ráth György-villában

Mixonline - 2021. 12. 01. 19:00:51 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Cigánylélek-bemutató a Ráth György-villában

December 2-án, 15.30-kor mutatják be Borzák Tibor író, újságíró Cigánylélek címmel megjelent legújabb könyvét, amely különleges bédekkerként kalauzolja olvasóját a cigány kultúrában.

A Cigánylélek egy soltvadkerti gáborcigány Kalapos Sztojka Zoli életén keresztül mutat be egy sajátos világot. A könyv hőse nem kis meglepetésre nyakig meríti életének krónikását a saját és népének világában, megismertetve vele hagyományaikat, magával cipelve a csatkai búcsúba, a dabasi lóvásárba, a soltvadkerti cigánymisére, bemutatva neki cigánylakodalmat, cigánykeresztelőt, cigányvirrasztást és temetést, gyásztörést, a romani krist, a cigány törvénykezést.  

Természetesen Kalapos Zoli is ott lesz a kötet bemutatóján, aki a szerzővel, Borzák Tiborral és a könyv szociográfiai ihletésű fotográfiáit készítő szír származású fotóművésszel, Bahget Iskanderrel együtt idézi fel a Cigánylélek születésének és készültének történetét.

A különlegesnek ígérkező könyvbemutató moderátora dr. Horváth Judit muzeológus, kurátor lesz.

Helyszín: Iparművészeti Múzeum Ráth György-villa, Budapest, VI. kerület, Városligeti fasor 12.

Időpont: 2021. december 2. 15.30.



 életsebekkel is borított életmeséjét interjúk övezik, melyeket a szerző dr. Székely János szombathelyi megyéspüspökkel, a cigánypasztorációval foglalkozó Hofher József plébánossal, dr. Forray Katalin romológussal, s a költő, író, műfordító Rostás-Farkas Györggyel. E beszélgetések sajátos bédekkerként szolgálnak egy előítéletekkel övezett világ őszinte és hiteles bemutatáshoz. A Cigánylélek bizonyosan új szempontokat kínál majd a cigány kultúrához való közelítéshez, az előítéletek lerombolásához kevés lesz, de ez nem is ennek az újabb füstös képeknek a feladata, legfeljebb hozzátehet majd, talán nem is keveset.

Létezik egy cigány teremtésmítosz, mely szerint "Ugyanannak az Öregistennek vagyunk a teremtményei". Ezt variálta Choli Daróczi József, aki azt írta valahol, hogy a cigányok is ebből a földből nőttek ki. Illik is megismernünk a mellettünk élők kultúráját az elfogadásukhoz, s persze, igaz ez a másik oldalról is. A Cigánylélek segít a megismerésben, de az elfogadásuknál még erősebbek az előítéletek, de az csupán az első benyomásra igaz, hogy ez a könyv ennek a népnek a különcségét, az extremitását, kuriózum jellegét erősíti. Lesz majd, akit eleinte zavarhat és kivagyiságnak tartja a főhős a kőoroszlános, aranyfeszületes, cigányzászlós, térfigyelőkamerás házát, feltűnő ékszerviseleteit a karvastagságú aranyláncokkal, aranygyűrűkkel, de a kötet helyreteszi ez ezzel kapcsolatos érzéseket is.

Mert hát ilyen a gáborcigányok világa, melyben tetten érhető Kalapos Zoli boldogsága. S ezt a világot hozzák elénk a szír származású fotóművész, Bahget Iskander remekbe szabott, olykor szociográfiai ihletésű fényképei, melyek fokozzák a Cigánylélek különlegességét. Cigányvilágról, cigánylélekről régen láttunk már ilyen képanyagot, melyből Borzák Márton stílusos, odafigyelésre késztető könyv- és borítótervet álmodott meg. (BT-Press Kiadó)

 

 


Fotó: -a-
Lap tetejére