RSS Feed

Ki lehet Angela Merkel utódja?

24.hu - 2021. 01. 16. 17:33:59 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Ki lehet Angela Merkel utódja?

Tizenegy hónapja folyik a kampány a kereszténydemokrata CDU pártelnöki pozíciójáért, talán ez az eddigi leghosszabb, párton belüli versengés a szövetségi Németország történetében. A tét nagy, hiszen a három jelölt, Armin Laschet (jelenleg Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke), Friedrich Merz és Norbert Röttgen (Merkel korábbi minisztere, jelenleg a Bundestag külügyi bizottságának elnöke.

 Már az előző, 2018-as pártelnökválasztáson is ez volt a tét, ám az ott győzedelmeskedni tudó, ugyanakkor komoly támogatottsági válsággal küszködő Annegret Kramp-Karrenbauer (vagy ahogy mindenki hívja, AKK) nem tudott mit kezdeni a párt belső megosztottságával, ami persze – ha nem is annyira látványosan –még ma is létezik. AKK végül a türingiai balhé után tavaly februárban lemondott, a párt további életét pedig több okból is megváltoztatta a koronavírus-járvány:

Képtelenek voltak összehívni egy újabb elnökválasztó pártkongresszust, így azt már kétszer elhalasztották.
A párt történelmi mélységből megerősödött a járvány elleni kezelésben: 25–27 százalékról 38–40-re emelkedett a támogatottsága, amely azóta ugyan valamelyest mérséklődött, jelenleg 35–36 százalék körül stagnál, viszont nem kizárt, hogy az oltási kampány és az újabb szigorítások miatt újból némileg csökken majd.
Ezzel kapcsolatban a másik fontos fejlemény, hogy Angela Merkel kancellár is megerősödve jött ki eddig a járványkezelésből, toronymagasan vezeti a politikusok népszerűségi listáját. A pártelnöki pozíciót megcélzó, a kancellárjelöltségre is ácsingózó három jelölt ebből a szempontból egyáltalán nincs jó helyzetben. A Politbarometer most már lassan egy hónappal ezelőtti felmérése szerint a +5 és -5 közötti skálán Merkel értékelése +2,6, ehhez képest Laschet +0,5-tel a top 10-ben utolsó előtti belügyminiszterrel, Horst Seehoferrel áll együtt, Merz pedig 0-val az utolsó, tizedik a rangsorban. Röttgen fel sem került erre a listára.

A Deutschlandtrend viszont már most januárban megkérdezte a CDU támogatóit, kit látnának szívesen a párt vezetőjeként, ami alapján

elég szoros versenyre számíthatunk.

2020 novemberéhez képest egy héttel a kongresszus előtt -10 százalékot veszítve, de még mindig a legtámogatotabb 29 százalékkal Merz, őt követi a 3 százalékpontot erősödő Röttgen 25 százalékkal, és ugyanígy áll 10 százalékpontos erősödés után Laschet is. Mindössze a párt támogatóinak 12 százaléka válaszolt úgy, hogy egyiket sem szeretné pártelnöknek. Persze a delegáltak – szám szerint 1001-en – ettől még egészen másképpen is dönthetnek szombaton.


MICHAEL KAPPELER / DPA / AFP
Friedrich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen
Ez ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy feltétlenül közülük kerülne ki ősszel a kancellár. Az tény, hogy a CDU és testvérpártja, a csak Bajorországban működő CSU magasan a legnagyobb támogatottságú pártszövetség jelenleg Németországban. Nélkülük kormánykoalíciót nehezen lehet elképzelni, még ha a jelenlegi szociáldemokrata SPD-vel való „nagykoalíció” nagy eséllyel fel is bomlik (bár ezt az elmúlt 16 évben már többször kijelentették, ám csak a 2009–2013 közötti liberális FDP-vel közös kereszténydemokrata kormányzás szakította egy ideig félbe).

Azért merül fel, hogy esetleg nem Merz, Laschet vagy Röttgen közül kerül ki a kancellárjelölt, mert alacsony a támogatottságuk. A már említett Politbarometer-felmérésben Laschet és Merz, valamint Merkel között jó pár politikus helyezkedik el. Egyből Merkel után az egészségügyi miniszter, az elméletben Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét támogató, vele együtt az elnökhelyettesi pozícióért induló Jens Spahn. Aki a kevéssé gördülékeny oltási kampány miatt ugyan veszíthet a népszerűségéből, de kérdés, mennyit, mert az elmúlt időszak felmérései alapján azzal kezdte el felhívni párttársait, szerintük lenne-e esélye elindulni, nem pártelnökként, hanem kancellárjelöltként. Erről persze Laschet hallani sem akar, meg is romlott kissé a kapcsolatuk – számolt be róla a Spiegel a minap.

HIRDETÉS
powered by Rubicon Project
A rangsorban Spahnt követi az alkancellár pénzügyminiszter, Olaf Scholz – aki SPD-s, és ha minden így marad, a választásokon a CDU/CSU-s jelölt kihívója lehet ősszel. Utánuk

Markus Söder következik,

Bajorország miniszterelnöke, a testvérpárt CSU elnöke. Róla korábban hosszabban írtunk, röviden összefoglalva mégis: a testvérpárt eddig kétszer állított szövetségi kancellárjelöltet a második világháború óta, egyik sem volt szerencsés a kereszténydemokratákra nézve.

KAPCSOLÓDÓ

Ő lehet Németország következő kancellárja
A világjárvány közben emelkedett ki Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke, akiről ha valaki tavaly ilyenkor azt mondja, kancellár lehet belőle, kinevetik.
Söder nemcsak azért esélyes, mert főként a koronavírus-járvány elleni védekezés alapján úgy tűnik, ő az a vezető Németországban, aki Merkelhez hasonlóan gondolkodik, cselekszik, márpedig ezt díjazzák a német választók. A CDU/CSU támogatóinak 80, az összes pártválasztónak pedig az 55 százaléka szerint lenne alkalmas Söder az ország vezetésére, míg Merznél ez 40, illetve 35, Röttgennél 35, illetve 34, Laschetnál pedig 32 és 27 százalék – ez látható a Deutschlandtrend felmérésében, amely ilyen nagy támogatottságot korábban még sosem mért a bajor kormányfőnek.

A jelenleg a német alsóházat, a Bundestagot vezető többszörös exminiszter, a párton belül nagy hatalmú Wolfgang Schäuble és a parlamenti frakciót vezető Ralph Brinkhaus is úgy nyilatkozott, akit a hétvégén megválasztanak pártelnöknek, ne gondolja, hogy azonnal a párt kancellárjelöltjévé is válik. A három jelölt is úgy fogalmazott, hogy kiegyeznének azzal is, ha csak a pártelnöki pozíciót szereznék meg, de Laschet és Merz esetében ez aligha hihető.

Igaz, a 2018 elején még erősen jobbos politikát folytató, ezzel az AfD-től szavazatokat visszaszerezni akaró, majd mára zöld és modern politikát emlegető Söder továbbra is nagyon óvatosan fogalmaz, ha arról faggatják, mit gondol egy esetleges kancellárjelöltségről.

Egy pártelnöknek mindenesetre – ha nem is lesz kancellár – komoly hatása van a német politikára, így felmerül, hogy a jelölteknek milyen terveik vannak. Túl nagy különbségekről nincs szó, alapvetően mindannyian kisebb bürokráciát, több klímavédelmet és egy modernebb pártot szeretnének. Ehhez képest kicsit meglepő a merkeli korszakhoz való viszonyuk: Merz – aki Merkel nagy ellenfele volt a pártelnökségért 20 évvel ezelőtt – „szakításról”, Röttgen „kicsit másról”, Laschet „folytatásról” beszél. Ám ez inkább stílusbeli, semmint tartalmi különbség. Eltérnek viszont a kormánykoalícióval kapcsolatos terveik: Merz kizárólag a zöldekkel tudja elképzelni, Laschet ugyanakkor nem zárja ki a liberálisokat sem.

Fordítva viszont egyik pártnál sem nagyon örülnének Merz győzelmének, kivéve az AfD-nél meg a liberálisoknál. Egyébként a többi párt, így az SPD és a Zöldek is vagy legalábbis a támogatóik Röttgent látnák legszívesebben, ha pedig Söder is a szorítóba lép, akkor őt.

Fotó: -a-
Lap tetejére