RSS Feed

A vírus jótéteményei

Dalia László - 2020. 05. 05. 8:02:05 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A vírus jótéteményei

Lám a vírus egyik jótéteménye, mert az is van neki, Kosztolányit olvasok. Álmodtam én is színes tintákkal, de hajdan Hemingwayt olvastam, meg Sarkadit, Marquezt és Graham Greene-t, s az izgalmasabb világnak tűnt, mert közelebb is volt időben. Most meg, hogy két hétig itthon járom körbe a házat és a kertet, mindennap olvasok. Egymás után emelem le a könyveket a polcról, amelyek itt sorakoztak, jobb vagy inkább nyugdíjas időkre várva.

Kosztolányi is előkerült, de nem egy kötete, hanem a szerelmeiről szóló friss könyv, s elbűvöl az író (Bíró-Balogh Tamás) remek stílusa, a nagyvonalú elemzése, amellyel minden mozaikdarabot a helyére rak az író életében és az életrajzíróit is kiosztja, vagy azért mert felületesek voltak és az özvegy minden szavát elhitték vagy mert nem hagyták magukat megvezetni. Kosztolányi pedig, ahogy a fotóin is, egy igazi úriember, aki szeretni tudott az utolsó pillanatig, s tán az egyik legszebb magyar szerelmes verset (Szeptemberi áhítat) írta utolsó kedveséhez, akivel öt szép visegrádi napjuk volt az újságíró üdülőben és néhány szenvedélyes budai andalgásuk, hiszen Párizsba már sosem juthattak el, pedig Füst Milán is odaküldte őket. Kosztolányi ugyanis ekkor már halálos beteg, Stockholmba ugyanúgy hiába utazik gyógykezeltetni magát, mint Karinthy Frigyes, nem tudják meghosszabbítani az életét.

Mindig megdöbbenek, hogy az írók özvegyeiből, szeretőiből mennyire hiányzik az alázat és nemcsak szóban, tettben is hazudnak. Elégetnek leveleket, dokumentumokat, vagy mint Kosztolányi özvegye átírják a történteket, s talán még levelet is hamisítank férjük nevében, hogy az utolsó szerelmét holmi ostoba fellángolásnak fessék le, amit persze ők felügyeltek. Ez esetben nem kellett sokáig nyomozni, s Vargha Balázs irodalomtörténész még 1975-ben interjút is készíthetett Radákovich Máriával, így a történések java megismerhető és a levelek többsége is előkerült. Romantikus, sőt drámai szálak is fellelhetők. Kosztolányi halála előtt Füst Milán feleségére bízott egy átkötött csomagot, szerelme leveleivel, hogy azt tegye a koporsóba a feje alá, de miután ő nem férhetett oda, Gellért Oszkárra, a Nyugat szerkesztőjére bízta, aki állítólag megtette, de nincs tanú és csak annyi biztos, hogy a hagyatékában nem találták meg.

Bár Radákovich Mária sem író, sem újságíró nem volt, épp olyan remek stílusban ír, mint Kosztolányi és tündéri, gyógyító múzsa lehetett. Kosztolányi orvosa is meglepődik, hogy átmenetileg mennyit javul az író állapota, mert Mária, aki Violaként bukkan fel a versekben, novellákban oly gyógyító erővel bír. "Szép életem. lobogj, lobogj tovább, cél nélkül, éjen és homályon át. Állj meg, te óra és dőlj össze naptár, te rothadó gondoktól régi magtár." Kosztolányi, a pogány, aki szüleit is csak a templom kapuig kísérte el, mert 15 éves kora óta materialista volt, Máriát bekíséri a templomba,vele imádkozik (Isten felé fülel egy agg süket). Imáik nem találtak meghallgatásra, de az utókor legalább igazságot szolgáltatott e könyvvel.

Fotó: -a-
Lap tetejére