Erős Ágost sírógörcsöt kapna

Mix Online - Erős Ágost sírógörcsöt kapna - Nyomtatható változat

főoldal - Vélemény
Mogyorósi Géza | 2019. 12. 02. 8:00:53
 Erős Ágost sírógörcsöt kapna Hiába nyíltak meg november végén Drezdában a legendás karácsonyi vásárok, a polgárok ünnepi örömébe üröm vegyül a 18. századi Grünes Gewölbe (Zöld Boltozat) gyűjtemény hajnali kifosztása miatt. A kastély kiállítása mágnesként vonzotta a bel- és külhoni turistákat. Sajnos a bűnözőket is!
II. Erős Ágost (1670-1733) szász választófejedelem, az Elba-parti kereskedőváros híres szülötte – nem mellesleg Lengyelország királya és Litvánia uralkodója – halála előtt egy évtizeddel alapította meg palotájában a zöld boltozatos gyűjteményt. Arany, hegyikristály, gyöngy, gyémánt, borostyán – amerre a szem ellát. Több teremben. Ami rejtély, hogy a tökéletesnek hitt biztonsági rendszert kiknek, hogyan sikerült feltörniük a hó végén? A sok(k) milliós műkincsrablást követő sajtótájékoztatón a rendőrség illetékese még semmi kézzelfoghatót nem árult el arról, hogy mit mutatnak a forró nyomok. Ám a kamerák hajnali felvételein több zsivány látható, így nem reménytelen, hogy hamar lebukjanak – szinte eladhatatlan zsákmányukkal. Abban biztos vagyok, hogy a Varsóban elhunyt, hobbiból patkókat hajlítgató II. Erős Ágost kardjába dőlt volna, ha még éltében csenték volna el távoli tájakról származó drága(dráma)köveit, nemesfém remekműveit.

Persze akad még pár tucat kitűnő kiállítás Drezdában: a Grünes Gewölbe egy időre zárva marad. Micsoda szerencsém volt pár éve, hogy az akkor újranyílt termekben megcsodálhattam a kincseket. Igaz bosszantott, hogy belépőjegyet kellett váltanom, mert német újságíró igazolványomra - mely Budapesten és más metropoliszokban magától értetődően „működik” - ott csak legyintettek... Ám nincs harag!

Szóval Prága és Berlin között autózva, buszozva, vonatozva feltétlenül érdemes megállni egy-két napra Szászország fővárosában. Az Elba Firenzéjének becézett település seregnyi meglepetést tartogat! Talán nem mindenki tudja, hogy Drezdában született - akárcsak II. Erős Ágost - több francia uralkodó. Köztük XVI. Lajos király édesanyja, Maria Josepha von Sachsen (1731-1767).  E település híressége volt a Kiegyezés idején, ugyenerre a névre keresztelt másik hercegnő is - IV. Károly (utolsó) királyunk mamája, aki 1944-ben hunyt el.  A város legendás fia Julius Otto Fritzsche festőművész, valamint a szintén a 19. század második felében világra jött Carl von Cosel (német-amerikai) radiológus és Walter Hahn fényképész zseni. Ötven esztendővel a fotós halála után, napjainkban  már szinte sehol egy Trabant - állapítottam meg egy vendéglő teraszáról bámészkodva.

Ám rengeteg az oroszul/ukránul, lengyelül, kínaiul beszélő vendég a hajdani NDK egyik legszebb cityjében. Míg legutóbb angol szót alig hallottam Drezda macskakövezett, fátlan, autómentes történelmi belvárosában. A Grüne Gewölbénél barangolva arra gondoltam, hogy Vlagyimir Putyin egykori KGB-s tiszthez hasonlóan sokan érezhetnek nosztalgiát a Német Demokratikus Köztársaság tájain ideiglenesen állomásoztatott szovjet katonák és rokonaik közül! Talán a (közel)múlt emlékeit fürkészik: az 1945 februárjában brit-amerikai bombák által elpusztított - hajdani barokk - kulturális központ a második világháború után majd' félévszázadig a Vörös Hadsereg (egyik) szállásadója volt. De erről, majd egy másik történelemórán mesélek!