Pestis a Spree-vidéken

Mix Online - Pestis a Spree-vidéken - Nyomtatható változat

főoldal - Életmód
Mogyorósi Géza (Berlin) | 2019. 01. 11. 12:50:01
 Pestis a Spree-vidéken A 15. században alig 10 ezer lakója volt Berlinnek, melyről már az 1200-as évek derekán szót ejtenek a hajdani dokumentumok. Ha valaki ma Németország, sőt Közép-Európa legnépesebb városában turistáskodik, nehezen tudja elképzelni, hogy nem is olyan régen, még falusias jellege volt a Spree-Havel citynek.
A termőföldekben bővelkedő, stratégiai fontosságú, sík vidékhez köthető, magyar vonatkozású évszám 1415. Anno Zsigmond német császár és magyar király (a fővárost napjainkban is körülölelő) Brandenburg tartományt Hohenzollern Frigyes nürnbergi nemesre ruházta át. A bajor gróf I. Frigyes választófejedelemként nem csak a történelemkönyvekbe vonult be, hanem Berlinbe is. A 15. század derekán II. Frigyes brandenburgi választófejedelem megszüntette a város kommunális szabadságjogait. Majd 1448-ban elfojtotta - az épülő (köllni) várat is megrongáló - haragos polgárok „felzúdulását”.

A Spree és Havel folyó partján nem csak templomok, városkapuk jelezték Berlin növekvő jelentőségét, hanem a már említett „Burg” is, melybe 1470-ben költözött be II. Frigyes: a település 1486-tól a brandenburgi választófejedelemség székhelyévé vált. A következő évszázadokban egész Európában aratott a pestishalál és komoly természeti katasztrófák is sújtották a fagerendás épületekben gazdag településeket. Az éhínségnek is főszerepe volt abban, hogy a 17. század közepén már csupán 8 ezer ember élt (a 2019-ben már 3,7 milliós) Berlinben.