RSS Feed

Optimizmus a magyar piacon

mm - 2019. 06. 27. 11:00:20 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Európai viszonylatban is kiemelkedő a magyar cégek optimizmusa, derült ki az Intrum 29 országra kiterjedő kutatásából. Az idei EPR (European Payment Report) felmérésből az is látszik, hogy az európai országokban óriási különbségek vannak a gazdaság megítélését illetően: van, ahol a vállalkozók 87 százaléka úgy érzi, már elindult a recesszió, míg máshol az emberek többsége elképzelhetetlennek tart

Optimizmus a magyar piacon, hatalmas különbségek Európában
Európai viszonylatban is kiemelkedő a magyar cégek optimizmusa, derült ki az Intrum 29 országra kiterjedő kutatásából. Az idei EPR (European Payment Report) felmérésből az is látszik, hogy az európai országokban óriási különbségek vannak a gazdaság megítélését illetően: van, ahol a vállalkozók 87 százaléka úgy érzi, már elindult a recesszió, míg máshol az emberek többsége elképzelhetetlennek tart egy újabb válságot.
Az Intrum, Európa vezető követeléskezelési szolgáltatója idén is közzétette Európai Fizetési Jelentését, az EPR-t (European Payment Report). A 29 országban (az EU tagállamai mellett Norvégiában, Svájcban, Szerbiában és Boszniában), több ezer vállalkozó és cégvezető részvételével készült felmérés során elsősorban kintlévőségekkel kapcsolatos ügyekre kérdeztek rá az Intrum elemzői, de a kutatás kiterjedt arra is, milyen gazdasági trendeket érzékelnek a vállalkozások, és mennyire optimisták a gazdaság alakulásával kapcsolatban.
„A felmérés jól mutatja, hogy az európai piac integrációja még távolról sem nevezhető teljesnek” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum magyarországi vezérigazgatója. „Az egyes államokban a vállalkozók egészen eltérő válaszokat adnak, amikor arról kérdezzük őket, hogyan látják a gazdaság helyzetét és saját kilátásaikat”. 
A leglátványosabb különbségeket a recesszió esélyével kapcsolatban tapasztalták az elemzők. A nemzetgazdaság állapotának megítélése idén messze Görögországban a legrosszabb, itt a válaszadók 87 százaléka szerint most is recesszió van (annak ellenére, hogy a görög GDP növekedése tavaly 1,9 százalékos volt). Görögország után Olaszországban és Boszniában látják a legsötétebben a helyzetet, ezekben az országokban 65, illetve 52 százalék érzékel visszaesést.
A spektrum másik végén találjuk Ausztriát, ahol a többség szerint nemhogy nincs válság, de 65 százalék szerint még csak számítani sem kell rá a közeljövőben. Hasonlóan optimisták a német és az ír vállalatok, ezekben az államokban 62 és 51 százalék egyáltalán nem számít recesszióra. 
Visegrádi optimizmus?
A magyar vállalkozók szintén derűlátók, a tavalyi EPR eredményeihez képest jelentősen javult a hangulatuk. Ma csak a válaszadók 7 százaléka gondolja úgy, hogy hazánkban visszaesés tapasztalható. 4 százalék szerint egy, 11 százalék szerint kettő, 23 százalék szerint pedig három-öt éven belül érdemes tartani a válságtól, 31 százalék pedig belátható időn belül egyáltalán nem számít recesszióra. Hasonló eredmények láthatók a többi visegrádi országban is: a növekedés érzete Lengyelországban a legerősebb (32 százalék nem tart a visszaeséstől a közeljövőben), utánuk következik Magyarország, majd Szlovákia (24 százalék). 
Csehország azonban némiképp kilóg a visegrádi négyek közül: itt csak 9 százalék nevezhető optimistának, a nagy többség szerint legfeljebb öt éven belül a gazdaság zsugorodásával kell számolni.
 
„Az ország gazdasági teljesítményének megítélése összefügg azzal is, hogyan állnak a kintlévőségeikhez a vállalatok” – tette hozzá Felfalusi Péter. „A felmérés alapján a magyar vállalkozók egyre jobban tudják kezelni ezeket a problémákat, és a kintlévőségek miatt keletkezett veszteségek aránya bőven az európai átlag alatt van.” 
Ezzel együtt persze a tartozásokkal kapcsolatos gondok Magyarországon sem szűntek meg, a vállalkozások 51 százaléka tavaly is vesztett forrásokat a kezeletlenül maradt kintlévőségek miatt. Hazánkban különösen az ügyfelek (leginkább magánszemélyek) pénzhiánya okoz problémát, az összes késedelmes fizetés 46 százalékát ez okozza. Magyarország kimondottan jól áll az EU átlaghoz képest a leírási veszteség területén. A megkérdezett cégek Magyarországon bevételük 1,1 százalékát kénytelenek éves szinten leírni, mert vevőik nem fizetik ki számláikat, míg az EU-ben ez a szám 2,3 százalék.
 
Kevésbé ismert még ezzel szemben a tervezett tartozáskezelés, így például a tudatosan választott késedelmes fizetési konstrukciók lehetősége. „Nyugat-Európában a kintlévőségkezelő megoldások régebb óta népszerűek, míg a magyar piac csak most kezd felzárkózni ebből a szempontból. Ha ezek a konstrukciók nálunk is elterjedtebbé válnak, a magyar vállalkozások pénzügyi helyzete a mostaninál is kedvezőbbé válhat” – mondta Felfalusi Péter. Sok cég nem tudja, hogy az ügyvédeken kívül a céges tartozások rendezésére is lehet más szolgáltatást igénybe venni, mint például az Intrum B2B szolgáltatását, amely profi módon az ügyfélvesztés elkerülésével képes hatékonyan csökkenteni a kintlevőségeken.



Az Intrum-ról
Az Intrum az iparág vezető követeléskezelési szolgáltatásokat nyújtó vállalata, mely Európa 24 országában van jelen. Az Intrum vállalatok fellendülését segíti azzal, hogy támogatja ügyfeleit, és olyan megoldásokat kínál, amelyek igénybevételével mérhetően javul ügyfeleinek cash-flow-ja és hosszú távú jövedelmezősége. A társaság küldetésének fontos része annak biztosítása, hogy az egyének és a vállalatok megkapják az adósságmentességhez szükséges támogatást. Az Intrum több mint 9000 elkötelezett és empatikus szakembert foglalkoztat, akik Európa-szerte mintegy 80 000 céget szolgálnak ki. A vállalat proforma árbevétele 2018-ban elérte a 13,4 milliárd svéd koronát. Az Intrum központja Stockholmban, Svédországban található, és az Intrum részvényeit a Nasdaq Stockholm tőzsdén jegyzik. Tovább információkért látogasson el a www.intrum.com weboldalra.


Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ