RSS Feed

A fegyelemről

Regös István - 2019. 03. 13. 8:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A fegyelemről

A fegyelem az élet rendje. Gyakran előfordulhat, hogy a szó szoros értelmében éppen a fegyelem menti meg az ember életét. A szabályok, legalábbis a legelemibbek, eredetileg arra szolgálnak, hogy megtanuljunk biztonságosan élni. Napjainkban már viszont olyan sok fegyelmi előírás létezik, hogy nem csupán nehezebbé, de olykor még kellemetlenebbé is teszik a mindennapi életünket. Vegyük sorba!

Ismerjük az önfegyelmet, az iskolai fegyelmet, a katonai fegyelmet, a pártfegyelmet, a közlekedési fegyelmet, a nemzettudatos fegyelmet, egyszóval nem könnyű eligazodni.

Van rá felelet

Déry Tibor, a méltatlanul elfeledett író műveiben sokat foglalkozott a fegyelem hatásaival. A Felelet című korszakos regényében egyenesen a fejlődés gátjának nevezi a fegyelmet. Úgy érvel, hogy minél több fegyelmi szabály korlátozza az ember gondolati, cselekvési szabadságát, annál több gát állhat a társadalom fejlődése elé. Minden percünket gúzsba köti a szabad vagy nem szabad regulája. Nézzük csak meg a vallási fegyelmek pontjait! Minden vallás számos fegyelmi előírást, parancsolatot rendel betartani a hívőknek. Az egyik többet, a másik kevesebbet. A bigott katolikusoknak is jóval kevesebb fegyelmi előírást kell betartaniuk, mint például az iszlám hívőknek vagy az ortodox zsidó hívőknek. A muszlimok büntetik a szabad gondolkodású, fegyelmezetlen rendbontókat, a zsidóknál legalább négy kötetnyi fegyelmi előírás szabályozza a normális életvitelt.


Nem cáfolom

Persze, eszemben sincs cáfolni a fegyelem szükségességét. Természetesen szabályozni kell egy társadalom helyes működését. Én csak az értelmetlen, fejlődésellenes fegyelmet utálom. Ha megfigyeljük, hogy melyik társadalmi formációban található a legtöbb és melyikben a legkevesebb fegyelmi előírás, érdekes következtetésekre juthatunk. Jó, nem vitatkozom senkivel a statisztikákról, hiszen Winston Churchill kijelentette: „Csak olyan statisztikákban bízom, amelyeket én hamisítottam.” Persze, azért Svédországban mégiscsak szabadabb, megengedőbb a mindennapi élet, mint mondjuk, Irakban vagy Iránban.

Még nincs itt a vég

A politika mindig is felhasználta a fegyelmet a hatalom megszerzéséért folyó harcban vagy a hatalom megtartása érdekében. Az ókori Rómában a légiók is kőkemény fegyelemben éltek és a parancsokat önként, szinte dalolva betartották. A nácik kezdték a porosz drillt, a fegyelem iskolai oktatását. A hiten alapuló rend tiszteletét már a gyerekekbe belenevelték, akik számára az újabb fegyelmezés helye, a Hitlerjugend volt. Az egyenruha hatalma, a karlendítés, a fegyelmezett egyszerre lépés, az egyformán gondolkodunk és egyformán gyűlölünk parancsa. Az SS egyetlen mondatba sűrítette a fegyelem fogalmát: „Becsületed a hűség”. Gondoltuk, ez volt a vég, de jött a sztálini Gulág-fegyelem. Ami a szinte az egyszerre való lélegzés fegyelmét is jelentette. Rákosi börtöneiben, az ÁVH kihallgató szobáiban a falon lógott a tábla: „Ne csak őrizd, gyűlöld is a nép ellenségét!” Mondjuk, Csoszogit, az öreg susztert kellett őrizni és verni, mert ki merte mondani: Sok a lukas cipő, valami nem stimmel. Mi?! Hogy se Isten, se ember ne kösse gúzsba az életet? Hogy a fegyelem ne segítse megoldani a hétköznapi gondokat?


Vakfegyelem vagy vasfegyelem: nem mindegy

Létezik ésszerű fegyelem is. A közlekedés meghalna a KRESZ-szabályok szigorú, fegyelmezett betartása nélkül. Itt a fegyelem ésszerű, hasznos és nélkülözhetetlen. Miként az egészségügyben is. Ha nem élünk fegyelmezetten és azt gondoljuk, nekünk semmi sem árt, könnyen megbetegedhetünk. A mértéktelen alkoholizálásnak az önfegyelem talán segít gátat vetni. Vagy fegyelmezetten tartsuk be legalapvetőbb higiéniai szabályokat is! Annyiszor mossunk kezet, ahányszor csak módunk van rá! Hiszen ezzel esélyt sem adunk például az influenzának és más fertőzésnek. Szóval, ha megbolygatjuk ezt a kérdést, rájövünk, nem egyértelmű, hogy mit is értünk fegyelem alatt. Az értelmezések különbségei éppen abból adódnak, ami a fegyelmet világra hozta. Mert mindig voltak olyanok, akik számára a rendet a gondolkodás, az ésszerűség szülte, és olyanok is, nem kis számban, akik szeretik, olykor eltűrik, hogy mindig, mindent szabályoznak körülöttük és úgy gondolják, a fegyelmezetlenséget meg kell büntetni. Ön dönt, Kedves Olvasó: gondolkodni, tehát lenni. Vagy: aki nem lép egyszerre, az nem kap szabad életet. 


Fotó: Varga Gábor
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ