RSS Feed

Lear király: Ráckevei Anna

Vajland Judit - 2019. 03. 11. 17:00:41 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Lear király: Ráckevei Anna

Shakespeare Lear király című drámáját mutatták be a debreceni Csokonai Színházban. A debreceni Lear egyik különlegessége, hogy a címszerepet, Britannia királyát női előadóművész, Ráckevei Anna játssza. A rendező a szereposztás hátteréről elmondta: aki ismeri korábbi munkáit, tudhatja, hogy nem az olcsó meghökkentés a célja azzal, hogy Ráckevei Annára bízta a címszerepet.

Ez az előadás közös kísérlet a Csokonai Színház kiváló színészeivel együtt, hogy elmélyülten, egy tragédia szintjén tanulmányozzuk és megértsük az emberi gonoszság és aljasság természetrajzát. Azt, hogy sem a vér szerinti, sem a baráti, sem egyéb morális kapcsolatok és gátak nem képesek az embert megállítani, hogy át ne lépje a „démoni gonoszság határvonalát”. És újra megkíséreljük feltenni a kérdést: „lehetséges-e megváltás?”, „hogyan kerüljük el az elállatiasodást?” Ebben a darabban mindenki önmagával van elfoglalva, akár a vagyonát védelmezi, növelve saját gazdagságát, akár a büszkeségét helyezi előtérbe, akár a „jó cselekedet” fontossága mellett áll ki, a megváltás szándékával.
És, persze, ez egy újabb történet, amelyben meg kell szeretnünk és értenünk minden egyes nővért…

A debreceni Lear egyik különlegessége, hogy a címszerepet, Britannia királyát női előadóművész, Ráckevei Anna játssza. A rendező a szereposztás hátteréről elmondta: aki ismeri korábbi munkáit, tudhatja, hogy nem az olcsó meghökkentés a célja azzal, hogy Ráckevei Annára bízta a címszerepet. „Számomra nem az a lényeges, hogy férfi vagy nő játssza Leart. Természetesen van különbség férfi és női karakter között, de ez a különbség nem abból a szemszögből jelentkezik, ahonnan én nézem ezt a darabot.” – fejtegette. Minden rendező saját magából is dolgozik, az ő esetében most ez annyiban érvényes, hogy édesanyja mellett nevelkedett fel, így az anya-figura erőterei, az anya-gyerek viszonyból származó érzelmek, fájdalmak ismerősebbek és érdekesebbek számára – mondta el. Arról is beszélt, hogy, csakúgy, mint a Három nővér esetében, a Learhez is egy új fordításnak tekinthető szövegkönyv készült. Ennek egyrészt technikai oka van, mivel a rendezéshez egy egységes szövegkönyvre volt szüksége, amelynek alapját egy meglévő orosz fordítás képezi, másrészt előnye, hogy a Kozma András fordításában felfrissült Shakespeare-szöveg nem csak mai nyelven szólal meg, de kiválóan illeszkedik a rendezői koncepcióhoz. A koncepcióról annyit árult el: a darabnak nem a politikai vonulatára koncentrál, a hatalom nem politikai élre kihegyezve jelenik majd meg a színpadon. „Számomra a Lear, mint mindig minden darab, az emberről és az emberi viszonyokról szól. Bármelyik században játszódó darabról beszélünk, bármilyen körülmények közé helyezett figurákról, mindig ez a legizgalmasabb probléma számomra. Ahogy a Learben is: az, hogy milyen gyengék vagyunk és mennyire képtelenek arra, hogy legyőzzük a bennünk élő démonokat.”

A darab címszerepében látható Ráckevei Anna fiatal színésznőként szerepelt először a Lear királyban. A színháznak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy nagyon hálás a sorsnak, hogy ismét foglalkozhat ezzel a sűrű szövetű, izgalmas szöveggel.  „A Lear-történet olyan, mint egy robbanás, amitől minden, ami addig épült megsemmisül. Lear egyszer csak arra ragadtatja magát, hogy a kemény értelemmel felépített rendszerében, birodalmában az érzelmei irányítsák. Mivel ez a terep ismeretlen számára, óriási hibát követ el és csak a történet végére jut el oda, hogy kimondja a szót: bocsánat. Szükségszerű, hogy végig menjen ezen az úton, ha nem csak a szemével, de a szívével is látni akar.
Csodálatos, hogy mi minden van összesűrítve ebben a szövegben, ebben a darabban: monumentális és nagyon titokzatos szövete az emberi természetnek. Mintha az emberiség érzelmi DNS-e lenne. Ott van benne minden, az embert érzelmi módon működtető jelenség."  

A színészek elmesélése szerint Ilja Bocsarnikovsz nagyon sokat segített nekik abban, hogy hogyan lehet egy figurát, egy szerepet, egy lelkialkatot, egy személyiséget kibontani és megkeresni a rá jellemző érzelmi tulajdonságokat. A fiatal orosz rendező nem először dolgozik a Csokonai Színház társulatával: két éve a Hogyan nevezzelek? című francia vígjátékot, tavaly pedig a Három nővért állította színpadra Debrecenben. Ez utóbbival a tavalyi POSZT három díját hozta el a debreceni társulat: az Irinát alakító Szakács Hajnalka lett a legjobb harminc év alatti női színész; Kozma Andrást, aki a debreceni színház kérésére újrafordította a Csehov-darabot, a legjobb dramaturgnak választották; míg a legjobb színpadi mozgásért és térhasználatért adományozott díjat a társulat kapta.
Szereposztás
Lear, Brittania királya
Ráckevei Anna Jászai-díjas, Kiváló Művész
Kent grófja
Bakota Árpád
Regan, Lear lánya
Sárközi-Nagy Ilona m. v.
Goneril, Lear lánya
Móga Piroska m.v.
Cordelia, Lear lánya
Hajdu Imelda
Gloucester grófja
Bicskei István m. v.
Bolond
Újhelyi Kinga Jászai-díjas
Edmund, Gloucester gróf fattya
Kiss Gergely Máté
Edgar, Gloucester gróf fia
Rózsa László
Oswald, Goneril udvarnoka
Mészáros Ibolya
Alban hercege, Goneril férje
Vranyecz Artúr
Cornwall hercege, Regan férje
Mercs János
Burgund hercege
Kránicz Richárd
Frankföld királya
Kovács András
 
Fénytervező
Tumanian Narek
Díszlet-és jelmeztervező
Marfa Gudkova
Dramaturg
Kozma András
Ügyelő
Kató Anikó
Súgó
Csóka Áron
Rendezőasszisztens
Sóvágó Csaba
 
Rendező
Ilja Bocsarnikovsz
 


Fotó: Csokonai Színház
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ