RSS Feed

A nemzet kishúga

Csontos Tibor - 2019. 03. 01. 8:00:34 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A nemzet kishúga

Így nevezték, de volt már a magyar film üdvöskéje sőt istennője is, hiszen nyolc év alatt huszonhét film főszerepét játszotta el. Ronald Reagan 1987-ben kitüntette. Szeleczky Zita húsz éve halt meg érdi villájában, kevéssel azután, hogy nyolcvannégy évesen hazaköltözött Amerikából. A róla elnevezett díjat a napokban adták át azoknak, akik sokat tettek emlékének megőrzéséért, kulturális, szellemi hagyatékának megőrzéséért. Az évforduló a színésznő emlékévévé tette 2019-et.

Tulajdonképpen hová vigyem önt? - kérdezte Torontóba érkezésük előtt a sofőr az autó hátsó ülésén kedvenc fókabundájába burkolózó Szeleczky Zitát. - Magyarországra! - válaszolta a színésznő. A párbeszéd 1954. december 2-án hangzott el Szeleczky Zita hat hónapos kanadai turnéjának első napján. E történet az Ózdi Városi Könyvtár Szeleczky Zita színésznő 1915-1999 című kiadványában olvasható, amely rokona és keresztfia, vitéz Jávor Zoltán főiskolai tanár gyűjtőmunkájának összegzése. Miként a Szeleczky Zita-díj is egyfajta összegzésnek tűnhet, hiszen akik először kapták meg ezt az elismerést, azoknak az eddigi, valamilyen módon Szeleczkyhez is kapcsolható életművét foglalja keretbe a Józsa Judit kerámiaszobrász által készített emlékplakett. 

Ha nincs is a Karády Katalinéhoz hasonlítható kultusza a negyvenes évek e filmsztárjának, változatlanul sokak kedvence és egy korosztály habzsolja a filmjeit, többek között a Sziámi macskát, a Gül babát, az Eladó birtokot vagy éppen még láthatta színpadon, Shakespeare, Moliére, Ibsen, Pirandello darabjainak szerepeiben. Vonzó külseje, varázslatos mosolya, természetes színjátéka sokak kedvencévé tette Szeleczky Zitát, aki egyik interjújában azt is elmesélte, hogy akkoriban Bajor Gizi utódjának tartották, de a magyar film végleg becserkészte. Csathó Kálmán, a Nemzeti Színház főrendezője írta színháztörténeti könyvében, hogy a filmszakértők szerint Bajor Gizinek nem volt „filmarca”, ráadásul ő a kamerák által megörökíthetetlenül a lelkével játszott. Akkoriban a magyar film olyan színésznőket foglalkoztatott, akik gyönyörűek voltak a filmvásznon, s Bajor Gizi nem tartozott közéjük. Szeleczky Zita viszont igen, s volt esztendő, melyben hét !) játékfilmet is forgatott. Ódry Árpád még így berzenkedett, amikor Szeleczky már elsőéves színiakadémiai növendékként filmfőszerepet kapott: „Maga is a Sátán szolgálatába állt!”

A díjátadó esten többen többször is elmondták, hogy milyen gyönyörű nő volt, "karakteréhez hozzátartozott a nőiség", Szöőr Anna, a Nemzet Kishúgáért Alapítvány társalapítója Szeleczky Zitának az összmagyarságot érintő közéleti és kulturális szerepéről is szólt, ám az is elhangzott, hogy a színésznő nincs a valódi helyén a köztudatban. Talán ama politikai csetepaté miatt is, amelyet azzal okozott, hogy 1944 novemberében egy hungarista esten elszavalta a Föl a szent háborúra című Petőfi-verset, amelyet a rádió is közvetített és amellyel a szovjetek elleni védekezésre buzdított. 

Ebben az évben játszott utoljára Magyarországon, ahonnan a még a felszabadulás előtt Ausztriába ment, majd 1948-ban családjával Buenos Aires-be költözött. Mindeközben a Budapesti Népbíróság  elfogatóparancsot adott ki ellene, s távollétében népellenes bűntett vádjával három évi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A háború éveiben ugyanis Szeleczky Zita a magyar kórházakat járta, hogy a sebesült katonáknak vigaszt nyújtson, nem véletlen, hogy a katonák a „nemzet kishúgának” nevezték. Soha nem is értette a ráragasztott „szélsőjobboldali” címkét, azt mondta, ő csupán lelkesíteni akarta a katonákat. Buenos Aires-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, előadóestekkel járta Dél-Amerika, Kanada, az Egyesült Államok magyarlakta városait, hanglemezei, kazettái jelentek meg az emigrációban.

1993-ban  a Legfelsőbb Bíróság felmentette  az  egykori  vádak alól és emigrációs kultúrmunkáját a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével jutalmazták. Öt év múlva végleg hazaköltözött Los Angeles-ből, az érdi önkormányzattól kapott egy felújított villát, melyben ápolószemélyzet vette körül. 1999. július 12-én hunyt el, a nekézsenyi családi sírboltban temették el, hagyatékáért harminchét örökös jelentkezett. Ezekről az életrajzi vonatkozásokról nem esett szó az egyébként zsúfolt nézőterű ünnepségen. Azt viszont felidézték, hogy volt némi szerepe a magyar korona végleges hazakerülésében. Jimmy Carter szomszédságában lakott, aki megkérdezte tőle, miért olyan fontos neki, hogy Magyarország visszakapja a koronát. - Elnök Úr, ha megtudná, hogy az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat eredeti példánya Budapesten lenne, ugye, mindent megtenne, hogy visszaszerezze? - kérdezett vissza Szeleczky Zita, akiről az emlékévben bizonyára még sok szó esik majd filmvetítéseken, kiállításokon, megemlékezéseken, a róla készülő dokumentumfilm bemutatóján. 

A filmjein felnőtt nemzedék még bizonyosan életben tartja a nemzet kishúgának emlékét, megmarad színészmúzeumokban őrzött fényképeken, láthatjuk a digitalizált mozgóképeken, ott van a Magyar Örökség-díjasok között (2007-ben posztumusz kapta meg), s bár hivatalosan rehabilitálták, az emlékőrzők azt szeretnék, ha rehabilitációja a közbeszédben is megtörténne végre. Nyilván a mostani kitüntetettek is ezen dolgoznak majd: Dévai Nagy Kamilla  előadóművész, Topolcsányi Laura és Vásári Mónika színművész, s persze Jávor Zoltán, aki Szeleczky Zita-életműdíjat vehetett át ezen az estén. 

 

 


Fotó: operett.network.hu
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ