RSS Feed

A halottaink velünk vannak

Regös István - 2018. 11. 01. 6:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A halottaink velünk vannak

Nem csak ezen az egy napon emlékezünk a halottainkra. A halottak napja azt jelenti: Ne felejts! Olyan vallásos ünnep, amelyen azt várják el a hívőktől és természetesen a nem hívőktől is, hogy vegyék számba eltávozott szeretteiket, gondolják végig a velük töltött szép napokat, mert mint tudjuk, halottról jót vagy semmit.

A temetőkbe ilyenkor nagyon sokan látogatnak el, mert a legtöbben egész évi távolmaradást igyekeznek pótolni az úgynevezett halottak napján, november 2-án. Én most rendhagyó írással emlékezem anyámra, aki négy éve hagyott el engem, azóta nincs nap, hogy ne gondoljak rá és ő ne tudjon mindenről, ami velem történik. Szeretettel ajánlom ezt a verset minden olvasómnak, aki ezekben a napokban a megszokottnál is többször, szívet marcangolóan tölti képzeletbeli idejét eltávozott édesanyjával.

Regös István: Johanna a máglyán

Látom a lángokat lobogni,
A nyelvek nyaldossák, kóstolják
a húst, a csontokat. 
Jeanne d’Arc a máglyán, de még ott is büszkén,
jajszó nélkül a fojtó füstben, ahol Johannát tépték, zúzták, rontották a testét,
De hang nem hagyta el az ajkát.
Csak a tűz, csak a lángok győzhettek rajta,
s elemésztették hamuvá a testet.

Csak a lángokat, csak a lángokat ne látnám lobogni,
és ne tudnám, hogy ott lesz porrá az anyám,
mert mind porból lettünk és porrá leszünk ismét.
Tudom, hogy csak a test hal meg, mert látom a fehér sirályt, 
mintegy igaz ember tiszta lelkét, hasít fel az égbe. 

Megfogadtam, nem lázadok az ellen
mi meg vagyon írva, a kezdet és a vég. 
Nem lázadok, mint József Attila tette, mikor a Mama
kinyújtózott egy láda fenekén,
s parolázott a halál oldalán csont kezekkel,
és indult vörösre cserzett tenyerekkel az égbe.
Mosószappan, lúg és a mosókonyha gőze
Itt maradt, de lett belőle óriás
a fiú szívében,
mert látta, hogy szürke haja lebben az égen. 

Anyám sudár volt, csak a kor és a kór tette picinnyé,
de én látom, mily óriás ő.
Az ő tüze is csak a testét emészti, bátor volt, mint Johanna, a szűz.
A lélek, az ő lelke is legyőzhetetlen, mint a költő írta: mert az maga a tűz.

Anyám, fogy a sor, a halál nem rossz,
csak végleges. Teszi a dolgát.
Fogy a sor.
Minden rendben halad a kijelölt úton.
Először a szülők, aztán a gyerek.
Most már én jövök.
Jövök.


Fotó: Varga Gábor
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ