RSS Feed

A gonoszság lealjasít

Regös István - 2018. 10. 10. 8:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A gonoszság lealjasít

Nemcsak az életben, de a játékban sem szeretem, ha a győzelemhez nem tudás, teljesítés, képesség kell, hanem fondorlat, összeesküvés, csalás. Nagyjából két „vetélkedő” - és ezt tényleg idézőjelbe teszem - folyik a tévécsatornákon. Tényleg csatorna, ami benne van töltelékként, ami a tartalma, az tényleg körülbelül a csatornába való. Az egyiknek a címe Nyerő páros, a másiknak pedig Survivor.

Bár a cél mind a két sorozatban ugyanaz, megnyerni azt a csatát, amelyben kiderül, legalábbis így gondolják, melyik páros a legjobb vagy melyikben a legjobb egyetlen szereplő. Még akár kedves dolog is kisülhetne ezekből a játékokból, de tudatom mindenkivel, hogy ez a kisülés elmaradt. Nézzük először a Nyerő párost!

Párviadal

A szerkesztők egészen elfogadható tehetséggel, pszichológusok segítségét is igénybe véve párokat költöztettek be egy házba. A feltétel az volt, hogy házaspárok vagy legalább élettársak legyenek. Az első pillanatban látni lehetett, hogy a különböző műveltségű, adottságú, társadalmi pozíciójú párok közül hamar kiesnek majd azok a párok, amelyek eltérnek a megszokottól. Szerepelt a műsorban olyan versenyzőpár, melynél a nő és a férfi között akár harmincegynéhány év korkülönbség is volt. Akadt köztük ismert médiaszereplő, könnyűzenei sztár, milliárdos és egyszerű házaspár, melyről semmit nem lehetett tudni. A pároknak a legkülönbözőbb feladatokat kellett megoldaniuk, a „Meddig bírnak egy gusztustalan zuhany alatt állni?”-tól, a „Ki tudja leghamarabb lelőni virtuális fegyverrel a támadóját?”-ig. A műsor eléggé szórakoztató volt, köszönhetően annak, hogy például a szerkesztő néhány gátlástalan párra is „szert tett”, akik folyamatosan fenntartották a feszültséget. 


Már a kérdés is szégyen

De nemcsak fizikai erővel megoldható feladatok szerepeltek a küzdelemben, hanem egy érettségi vizsga is, valódi tanárokkal. Ezen a vizsgán olyan kérdések is szerepeltek például irodalomból, hogy már a kérdésfeltevésen is sikítottunk a nevetéstől. Íme, a kérdés: Melyik utcában játszódott a Pál utcai fiúk története? Na, most, ezt nem tudni, nemcsak nevetséges, de ijesztő is. A versenyben szereplő színész meg is jegyezte: „Szégyellem magam, hogy ilyen mélységesen buta vagyok.” A történelemből azt merte kérdezni a tanár, kik voltak a ’48-as forradalom ifjú kirobbantói és vezetői? No, szépen vagyunk, Petőfi Sándoron kívül mást nem tudtak megemlíteni! Emlegettek ugyan valami Táncsicsot, akit kiszabadítottak, meg egy nyomdászt, akinek a neve viszont nem jutott eszükbe. Most mit mondjak erre? Hogy ez csak egy tévéműsor?


Valami emberi

Mégis, ebben a műsorban legalább volt valami emberi. Mert amíg eleinte éppen eleget sumákoltak egymás ellen, idővel azután nyíltan be kellett vallaniuk, hogy ki, kire szavaz és miért? Mindenki kénytelen volt vállalni a saját véleményét. A játék végére az is kiderült, hogy aki becsületes, az bizony pórul jár. Így aztán az lett a győztes, aki kérlelhetetlenül, mindent bevetett a cél elérése érdekében. Ezt a vetélkedőt mégis valahogyan el lehetett viselni, mert bemutatta az ember valódi természetét. 

A tét: ki tud hamarabb lealjasodni?

Ezzel szemben a Survivor minden pillanata hamis. Kiválasztanak két csapatra való embert, akiket egy, erre a játékra kialakított szigeten lecsupaszítanak. A fiúk kisportoltak, kockás hasúak, a lányokon mintha nem is lenne ruha, csupán egy tangapánt van a popsiban és elöl pedig néhány centis rongy. Egy nap után sikerült elérniük, hogy mindenki gyűlölt mindenkit. Ez a „játék” az egész világon divat, ezt a szigetet is úgy bérlik, mint az emberi gonoszságot. Azt sem lehet megtudni, bár percenként odaírják mindenkinek a foglalkozását, hogy kik is ezek az emberek? A férfi nézők figyelmét lekötik a feszes popsik, a hatalmas mellek. Aki egy cseppet intelligensebb, mint a másik, azonnal útban van a többieknek. Nincs kétség afelől, rövid idő alatt elfelejtették, hogy civilizált emberek és a győzelemért akár ölni is tudnának. Eldöntöttem, hogy végignézem ezt a két vetélkedőt. Mindkettő szabályos pszichológiai teszt. Az első törvény az, hogyan lehet játék ürügyén néhány nap alatt lealjasulni? Ezek a férfiak és nők, hiszen az egész erről szól, ármánykodnak, intrikálnak és cselt szőnek egymás ellen.


Győz a cselszövő

Ők nem játékosok, hanem cselszövők, akik halálosan komolyan veszik a játékot. Szinte élvezik, hogy kínozzák egymást, örök hűséget fogadnak, de fél óra múlva már beárulják társukat. Aki a legjobb barátnak mutatkozik, éppen az árulja el csapattársa bizalmasnak szánt titkait, szóval, mindent látni itt, ami gusztustalan, embertelen, szégyenpadra való. A férfiak és a nők iszapbirkózása pedig mindent alulmúlt. Mert hogy néz ki, amikor két, jobb sorsra érdemes leány fröcskölő iszapba nyomja egymás haját, arcát, rúgnak és ütnek, csakhogy övék legyen a napi győzelem? Sajnálom, hogy ilyen és ehhez hasonló műsorok árasztják el a hazai televíziós csatornákat. Még egyszer megismétlem, (mielőtt valaki szóvá teszi, minek nézem, ha utálom), azért nézem, mert látni akarom, hogy hol van ennek az antikultúrának a legalja. Állandóan tévedek, mert azt hiszem, ennél már nincs lejjebb, de hétről-hétre tapasztalom, dehogy nincs!


Add el a tévédet!

Tudom, a televízió nem iskola, nem köznevelde, hanem szórakoztatóipar. Mégis azt hiszem, csak az az ipar életképes, amelyik legalább egy kicsit hasznos. De ezek az idiotikus versenynek nevezett, minden erkölcs ellen való műsorok még csak nem is hasznos iparcikkek, hanem legfeljebb pénztermelő automaták. Mégis mindannyian beleesünk a csapdába és állandóan azok nyernek, akiktől, ha megkérdezik, na, mit szólsz, ennek a szigetműsornak a legutolsó adásához? Bájosan rád csodálkozik, és azt mondja: Csak a hírekben hallottam róla, mert nincs televízióm. Ilyenkor jövünk rá, hogy aki így válaszol, az az egyetlen igazi győztes. 


Fotó: Varga Gábor
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ