RSS Feed

Ha elhisszük, nem eszünk

Regös István - 2018. 09. 18. 8:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Ha elhisszük, nem eszünk

Én már csak harsányan nevetek, amikor olvasom az újságban vagy látom a tévében, hogy az étel, amit még tegnap lelkendezve reklámoztak és kikiáltották a hosszú élet titkának, ha azt esszük, mára életveszélyesnek számít, holnapra már tiltják a fogyasztását. Persze eleinte mindannyian hiszünk az ilyen üzleti fogásoknak, csak amikor már visszaköszön a tiltás és a támogatás, akkor jövünk rá, hogy a reklámipar orrunknál fogva vezet bennünket.


Három ilyen alapterület uralkodik szinte az egész világon. Az egyik az élelmiszeripar, a másik a gyógyszeripar, a harmadik pedig a háztartásokat kiszolgáló fogkrém- és mosószeripar. Maradjunk egy pillanatig még az elsőnél és egy csöppet mélyedjünk el az egészségünkre alkalmas vagy ugyanazon étel alkalmatlanságát taglaló témákban!

Aratott a vaj, csak annyit mondtunk: "Havaj!"

Néhány évvel ezelőtt, finoman szólva is, orrba-szájba reklámozták a tejivás egészségünkre hasznos voltát. „Igyál tejet, egészséged lehet!” "A tej élet, erő, egészség!"- harsogták a rádiók, televíziók. Azután, mit tesz Isten, hamarosan elkezdődött a tej antireklámja, amivel azt bizonygatták, a sok tej ártalmas lehet az egészségünkre. Vagy itt van a vaj! Tavaly még azt mondták, a legtökéletesebb zsírozója a testnek, ne csak kenyérre kenjük, hanem főzzünk és süssünk is vele! Aratott a vaj, mi pedig csak annyit mondtunk: „Havaj!” Ma már a margarin lépett a helyére és „Eltűnt a vaj, nem baj!” - jelentették ki a margaringyártók. De idesorolhatnánk a különböző húsokat is. A vörös hús például az egyik napon rákkeltő hatásúnak bizonyult, a másikon a vegyes táplálkozásra berendezkedett emberek elkerülhetetlen ételének nevezték. Egyik nap elítéltük a sertéshúst és dicsőítettük a szárnyas húsokat, de valamelyik iparág kitalálta, hogy túlzott fogyasztása esetén nemcsak a tyúk, de még a tojás is ártalmas lehet. Hozzáteszem, hogy én, aki szeretem a szalonnát, szégyenlősen és sutyiban ettem, mert kultúrember nem mérgezi magát koleszterinbombákkal. Nocsak! Most meg kifejezetten egészségesnek tartják a kevés szénhidráttal fogyasztott szalonnát. 


Ha azt szedjük, annyi a puffadásnak?

De legalább ekkora cirkusz van a gyógyszeriparban. Gyógyszerek jönnek, mennek. A tegnap még biztos gyógyítóerőt kínáló gyógyszerek az ártó szerek listájára kerülnek. Azután néhány év vagy évtized múlva visszatérnek a győztesek listájára. De érdemes körbenézni az új gyógyszerek kínálatában is! Nem nehéz követni, hiszen általában, amikor vacsorázunk és elfelejtjük kikapcsolni a tévét, arcunkba üvöltik egy-egy új gyógyszer nevét. Megtudjuk, ha azt szedjük, annyi a puffadásnak. Elhitetik velünk, hogy a nehéz napokon vidámak lehetünk, már egyetlen tabletta bevételével is. Ilyenkor mutogatják illusztrációként a fehér nadrágos női fenekeket biciklizés vagy magasugrás közben. De hogy melyik tisztasági betét a jó, a jobb és miért nem jó a régi, ebben a kutya sem igazodik el, pedig annak jó a szaglása. 



"Leette a nadrágját?" "Ott a pöcsét?"

A mosószerek reklámjait mindenki ismeri és senki sem tudja, miért éppen azt veszi, amit jelenleg is használ. Pedig azért azt vásárolja, mert látja a tévében, hogy íme, csodás a kínálat és a tegnapi mosószer kutyafüle az újhoz, amely minden foltot eltüntet. Így aztán eszembe jut két múlt századi reklámszöveg, érdemes megtanulni. Részben, hogy ne higgyünk neki és bátran együnk, amit akarunk és a gyógyszert ne úgy fogyasszuk, mint a desszertet! Az egyik szolidabb szöveg: „Amíg ön alszik, a Darmol dolgozik. Reggelre kelve gatyája telve!” A másik se rossz, kinek melyik kell, mint a reklámban: „Leette a nadrágját? Ott a pöcsét? Az új szer csodás! Parányi pakolás, egy húzás jobbra, egy húzás balra, nézze meg a pöcsét, nincs a nadrágjában!” 


Fotó: Varga Gábor
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ