RSS Feed

Szilárd Leó öröksége

Mogyorósi Géza - 2018. 05. 01. 8:07:19 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Szilárd Leó öröksége

A nukleáris láncreakció atyja {akárcsak én} a vízöntő jegyében született: 120 éve. Szilárd Leót már fiatalon magával ragadta az atomfizika témaköre. A csupán 66 esztendőt élt kutató nevét - többek közt - egy Holdkráter őrzi. Büszkék lehetünk rá 2018-ban is!

Sokan még Albert Einsteinnél is zseniálisabb és eredetibb tudósnak tartják a 120 éve, 1898. február 11-én Budapesten született Spitz Leót, akit Szilárd Leóként ismert meg a világ. Erről legjobb barátja, a Nobel-díjas Wigner Jenő is meg volt győződve, aki Szilárdhoz hasonlóan a magyar fővárosban és Berlinben folytatta tanulmányait. Az újdonságnak számító atomfizika témaköre, mindkét – később nemzetközi hírűvé vált – ifjú szakembert lenyűgözte. Szilárd Leót a termodinamika és a modern informatika is komolyan foglalkoztatta a húszas években.

Hiába volt Németország a 20. század első harmadában a tudomány és a kultúra fellegvára, a barna pestis terjedése, Adolf Hitler 1933-as hatalomra kerülése tömegesen űzte el az értelmiséget Európa szívéből. Szilárdot Nagy-Britanniába sodorta a sors. A magyar kutató 36 esztendősen Angliában fedezte fel a nukleáris láncreakció lehetőségét, s szabadalmaztatta is azt. A második világháború idején már az Egyesült Államokban találjuk a sokoldalú, fáradhatatlan kutatót. Ott két tehetséges honfitársával (a már említetett) Wigner Jenővel és Teller Edével közösen vett részt a Manhattan-terv megvalósításában. Az eredmény az autombomba lett. 1945 augusztusában két japán várost és több nemzedéket pusztított el az amerikaiak „csodafegyvere”, melynek titkát a nácik is igyekeztek megfejteni... A tömegirtó technika alkalmazása ellen később – sikertelenül – küzdött Szilárd és munkatársi csapata. Talán ezzel is függ össze, hogy a második világégés után a magyar tudós hátat fordított az atomfizikának. A biológiai, biofizikai kérdések ekkor már jobban izgatták.

Enrico Fermi olasz kutatóval közösen, az 50-es években kapta meg Szilárd Leó az USA-ban az atomreaktor szabadalmát. A tudós duó jelképesen 1 dollárért „adta el” a találmányt az antikommunista washingtoni kormánynak. A magyar fizikus pályája végső szakaszában az öregedés mechanizmusával és az emlékezés funkciójával foglalkozott behatóan. Szilárd saját rákbetegségét sugárdózissal kezelte - sikeresen. Gyógyulását követően a nukleáris arzenál leszerelésének hangadójaként járta be fotója a világsajtót. A szívroham váratlanul ragadta el 1964 májusában a nemzetközi elismerésekkel elhalmozott, magyar gyökerű tudóst. A 66 évesen elhunyt Szilárd Leó gigantikus munkásságának tiszteletére a Holdon egy krátert neveztek el róla. Minden szempontból magasra jutott!

Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ