RSS Feed

Kutyaharapást a ...

Regös István - 2018. 03. 20. 8:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Kutyaharapást a ...

Szinte nincs olyan nap, hogy valamelyik televíziós csatorna ne adna hírt kutyatámadásról. Fordítsuk le az egészet magyarra! Lassan természetessé válik, hogy vidéken és Budapesten nagy testű kutyák - mint kiderült, a legtöbbször harci kutyák -, ne marcangolnának szét elsősorban gyerekeket vagy idős embereket. Falvakból már vészjelzéseket adnak le az emberek, hogy kutyafalkák garázdálkodnak az utcákon.

Sötétedés után sokan emiatt nem is mernek kimenni az utcára. Ez az ügy, a kutyatéma, lényegesen nagyobb teret foglal el, mint gondolnánk, ugyanis jól nyomon követhető törvények vannak, hogy ne történjenek meg ezek a támadások, csak éppen be kellene tartani ezeket. Itt kezdődik a probléma, ezért több és fontosabb a kutyaügy, mint gondolnánk. 

Csak törvényesen!

A kutyatartás törvénykönyve világosan és pontosan tartalmazza mindazt az előírást, amit, ha betartanának a kutyatartók, azonnal minimálisra csökkenne a kutyatámadások száma. A törvényi passzusok előírják ugyanis, kutyát úgy kell tartani, hogy senkire, és most jól tessék megkapaszkodni, a kutyák gazdáira se jelentsenek veszélyt. Mert tetszik, nem tetszik, a kutya nem más, főleg a nagy testű kutyákra gondolunk, mint háziasított vadállat. A szabályok szerint az utcán a kutya gazdája köteles pórázon, méghozzá megfelelő erősségű pórázon sétáltatni a kutyáját. Ma már úgy kezdünk minden ilyen témájú írást, hogy magyarázkodunk, és azt bizonygatjuk, szeretjük az állatokat, nem vagyunk kutyaellenesek. És hogy ne okozzak önöknek csalódást, gyorsan ideírom, másfél évtizedig voltam kutyatartó, kutyabarát. Közterületen, a ház kerítésén kívül azonban soha nem sétáltattam póráz nélkül a kutyánkat. Mégis, az általunk hőn szeretett Lexi kutyánkat egy póráz nélküli, őrjöngve támadó eb marcangolta halálra. Azóta is döbbenten gondolunk vissza a szörnyű eseményre.


Ne féljen, nem bánt!

Ugye, ismerik ezeket a történeteket? A megvadult kutyák gazdái természetesen azt magyarázgatták, hogy az ő kutyájuk még soha nem támadt másikra. Hiába mondták nekik, hogy minden kutya, amelyik támad, legalább egyszer először teszi. Amikor például Zugló utcáin, parkjaiban sétálunk, rendszeresen találkozunk póráz nélküli, nagytestű, olykor kifejezetten harci típusú kutyával. A kutya száguld, rohan felénk és nem igazán tudjuk, ilyenkor mit kell tenni. Lehet szabályokra gondolni, álljunk meg, ne fordítsunk hátat, remélve, a kutya megérti, hogy nem félünk. De mi van akkor, ha ez egy kicsit sem értelmes kutya és valamiért felbőszülve ránk támad, vagy éppen a gyerekkocsi mellett totyogó gyereket veszélyezteti? Elárulom, több konfliktusunk volt már az ehhez hasonló ügyekből. Ilyenkor mindig megkérdezzük a kutyatulajdonosokat, hallottak-e arról, közterületen törvény kötelezi őket, hogy pórázon sétáltassák a kutyájukat? Jobb esetben azt válaszolják, az ő kutyájuk senkit sem bánt, és eddig nem történt ilyesféle baleset. Képtelenek megérteni, miért kell megvárni az első támadást? Ha pedig egy érvényes törvény tilt valamit, miért nem tartják be? Rosszabb esetben elküldenek minket az édesanyánkba, még örülhetünk annak, hogy nem uszítják ránk a kutyájukat.


Kódolt támadások

A napokban valamelyik faluban kifejezetten pitbull típusú, aranyos kis kutyácskák halálra marcangolták gazdájuk szomszédasszonyát. Már azt is szörnyű volt nézni, hogy a szétmarcangolt, megölt nőért hatmillió forint sérelmi díjat követeltek a hátramaradottak. Hogy lehet egy értelmetlen halálért, egy anyáért hatmillió forintot kérni, amikor ez az egész értelmezhetetlen és sehogy sem lehet pénzre átszámítani? Ez addig így marad, amíg az emberek nem képesek megérteni, nem azért vannak ezek a törvények, hogy bosszantsák őket, hanem azért, hogy biztonságban éljenek egymás mellett kutyások és nem kutyások. De némán, csendben elmenni az ilyen esetek mellett bűn. Sokkal szigorúbb ítéleteket kellene hozni ahhoz, hogy kimozduljunk az apátiából, a beletörődésből és a nyolcvan kilós kutyáikkal, erőszakos viselkedésükkel a törvényt be nem tartók uralják a közterületeket. Nem azért írtam le mindezt, mert rettegek a kutyáktól, senkinek sem kell magyarázkodnia, hogy fél vagy nem fél. A közlekedésben a KRESZ sem vitatéma. Aki mindazt nem tanulta meg, amit a KRESZ előír, nem vezethet autót. A feleségem azt javasolta, próbáljuk megértetni, hogy valamiféle alapismeretekkel, szerződéssel el kellene érni, hogy csak az tarthasson kutyát, aki ismeri a szabályokat és önként aláveti magát ezeknek. Ez az ötlet talán kivitelezhető is lenne. Fegyvert is csak az kaphat, aki megfelel a fegyvertartási előírásoknak. Mit gondolnak, jó lenne, ha a kutyatartás is engedélyhez kötődne? Mert a címet nem fejeztük be. Odáig jutottunk, hogy kutyaharapást szőrivel, vagy úgyis mondhatnánk, ne legyen kutyaharapás, előzzük meg a törvények betartásával!



Fotó: Varga Gábor
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ